Spiró György 65 éves

Ma ünnepli 65. születésnapját Spiró György, a Kossuth-díjas író, költő és irodalomtörténész, a modern magyar irodalom jelentős alakja.

Első sikeres regénye a Kerengő címet viseli, élettörténete érdekes, az író először novelláskötetnek szánta, majd később, többszöri átolvasás után döntött a regény mellett, melynek főhőse Ady Endre jellemvonásait örökölte, ezzel is folytatva az irodalmi hagyományt. Első nagyregénye Az Ikszek címet viseli, a mű főszereplője a \"lengyel Moliere\" sokáig el nem ismert művésznek számított hazájában, Lengyelországban. A történet a feldarabolt Lengyelországban játszódik, ahol a kiöregedett rendezőzseni úgy véli, talán onnan folytathat mindent, ahol nemrég abbahagyta, de csalódnia kell. A besúgórendszer, a spiclik mindenhol megakadályozzák a művészet terjedését. A mű megjelenése után a Lengyel Kommunista Párt lengyelellenesnek nyilvánította a darabot, itthon azonban hatalmas sikert aratott.Az író több, mint egy évtizedig írta a színdarabokat anélkül, hogy azok megjelentek volna. Az első áttörést ebből a szempontból Az imposztor című komédia jelentette, melyet 1983-ban mutatott be a Budapesti Katona József Színház. A darab Major Tamásnak készült, aki halála előtt még eljátszotta a főszerepet. Az író ezzel a darabbal érte el az első közönségsikert, s a figyelem egyre inkább fokozódott a drámái felé. 1985-ben mutatták be a Csirkefej című drámát, mely azóta középiskolai irodalmi kánon részét képezi, valamint érettségi tételként is szerepelt már. A darab sikerét elsősorban a rendkívüli, kíméletlenül őszinte hangnem biztosítja. A darab egy ijesztő társadalmi válságot tár elénk, a 80-as évek egyre sivárabb szocializmusát. Spiró György a darab nyelvezete érdekében sok időt töltött azzal, hogy állami gondozott gyerekeket keresett fel és együtt tárták fel azt a világot, melyben a káromkodás, az ingerszegény környezet mindennapos. Ezzel a sivár, minden esztétikai gyönyört nélkülöző világban nincsenek esélyek, kilátások, csak a jelen kilátástalansága. A darab megdöbbentette a közönséget, de ugyanakkor rávilágított arra a problémakörre, mely gyakran kiesik az irodalom perifériájából. Legutóbbi, 2009-es művéből, a Feleségversenyből megtudjuk, hogy milyen sors vár Magyarországra. Keletkezőben van egy új haza, egy új ideológia, egy új nemzet, ezzel együtt egy új nyomor és kilátástalanság. Spiró György klasszikus gondolkodású alkotó, aki vallja, hogy a történelem meghatározhatatlan folyama igenis tetten érhető az emberi lét mindennapjaiban és felrántja a leplet erről a láthatatlan világról.